2019. december 14. Szombat - Szilárda napja van
VÉDETT TERÜLETEK

Természetvédelmi területek

Császártöltési Vörös mocsár
Védetté nyilvánítás éve: 1990. Kiterjededése: 930 ha
Az ország egyik egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt ez a vidék, a Kalocsai Sárköz. Valamikor keresztül-kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak, természetes úton lefűződött folyóágak. Az ármentesítések előtt évente kétszer-háromszor is elöntötte a területet a víz.
A lecsapolások után gyökeresen megváltozott a táj arculata. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös mocsár. A mocsár holocén kori Duna-mederben jött létre. A folyóág a természetes lefűződés után megindult a meder feltöltődése, elmocsarasodása. A feltöltődés során a tómederben felhalmozódó elhalt növényi maradványok tőzeggé alakulnak. E lassú folyamat eredményeként a mederben néhol több méter vastag tőzegtelepek képződtek. A táj arculatának átalakulása a mélyben rejtőző, néhol 3-5 m vastag tőzeg bányászatának köszönhető. Régen a tőzeget tüzelésre használták, ma a mezőgazdaság a fő felhasználó. A néhány évtizedes intenzív bányászat eredményeként a terület jelentős részén tőzegtavak fekete vize csillog.
A védett terület keleti határán húzódó magas löszpart a jégkorszak utolsó időszakában keletkezett. A területen szőlő- és szántóföldi kultúrák honosodtak meg az 1700-as években betelepített németajkú lakosság szorgalmas munkájának eredményeként. A löszös magaspart letöréseiben gyurgyalagok fészkelnek. A magaspart alatt húzódó úton nem csak e színpompás madarak miatt érdemes megállni, hanem azért is, mert innen nyílik a legszebb kilátás a löszfal lábánál elterülő védett területre. A Csala csárda közelében induló Vörös mocsár tanösvény a tőzeg-tavak közötti töltéseken vezet. A tanösvény a régi téglagyárnál, a császártöltési löszfal tövében ér véget.
Bővebben: Császártöltési Vörös mocsár

Hajósi homokpuszta
Védetté nyilvánítás éve: 1998. Kiterjedése: 188 ha
Ahogy a Duna-Tisza közi Hátságon délebbre haladunk, egyre kevesebb természetvédelmi oltalom alatt álló területtel találkozhatunk. Pedig például az Illancs nevű kistáj területe igen gazdag felszíni formákban. Itt található az Alföld legmagasabb pontja a 174 méter magas Ólom-hegy is.
A terület szabadon látogatható, de megközelítése nem egyszerű, távol esik minden forgalmas úttól.
Bővebben: Hajósi homokpuszta

Hajósi kaszálók és löszpartok
Védetté nyilvánítás éve: 1990. Kiterjedése: 121 ha
Már a terület nevéből is sejteni lehet, hogy közel járunk a borairól híres Hajós településhez. Ezen a tájon a szőlőtermesztést - a törökök uralom alatt elnéptelenedett vidék benépesítésére - 1722 és 1770 között német nyelvterületről betelepített sváb családok honosították meg.
Az első pincéket vályogból épült, oromfaluk deszkából vagy vesszőfonatból készült, a tető pedig nádból. Ma már a pincesor más képet mutat. Az új pincék téglából, cseréptetővel készültek.
A több mint kétszáz éves emberi hatás eredményeként mára már az összes löszös talajú terület művelésre került. Csak a meredek lejtőkön, a víz által kialakított löszvölgyek oldalaiban lelhetünk rá az itt jellemző élővilág maradványaira.
A löszpartok meredek falába vésik hosszú járataik a trópusi színekben pompázó gyurgyalagok. A terület szabadon látogatható.
Bővebben: Hajósi kaszálók és löszpartok

Kiskőrösi turjános
Védetté nyilvánítás éve: 1990. Kiterjedése: 550 ham
Több, korábban is védett terület egyesítésével 1990-ben jött létre a Kiskőrösi turjános természetvédelmi terület. A turjánvidék inkább növényföldrajzi, mint földrajzi fogalom. A turján szó pontosan azt az élőhely típust, vegetáció-egységet jelöli, amely ezeknek a területeknek a jellemzője: az égeres és magyarkőrises láperdőket, rekettyefüzeseket, magassásos lápréteket és kaszálóréteket.
A homokos altalajt vékonyabb-vastagabb tőzegrétegek fedik. A láperdők pangó vizűnek látszanak ugyan, de valójában lassú utánpótlást kapnak a felszín alatt áramló talajvizekből.
Bővebben: Kiskőrösi turjános

Szelidi-tó
Védetté nyilvánítás éve: 1976.
A Kalocsai-síkságon, Dunapataj – Kalocsa – Miske - Hajós között egészen szabályos, félkör alakú, a holocén korban lefűződött, később feltöltődött morotvák mélyednek. Állandóan csak egy morotvában van víz, a Szelidi-tóban.
A Szelidi-tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete kb. 80 ha. A tó déli partján nyugalomba jutott futóhomok, az úgynevezett „Várdomb” látható. A „Várdomb” jelentős régészeti lelőhely.
A tó vize nátrium-karbonátokon és magnézium sókon kívül nátrium-kloridot és nátrium-jodidot is tartalmaz. Összes sótartalma kb. 4%. Ez az egyetlen ilyen vízösszetételű szikes tó hazánkban.
A tó déli partja sűrűn beépült üdülőterület. A fürdésre alkalmas víz miatt a forgalom nagy, nyári időszakban a tó terhelhetőségét meg is haladja.
A tó hármas rendeltetésű: üdülés, horgászat, természetvédelem. A természetvédelem célja a tó különleges algavilágának, a parti zóna és a környező területek vegetációjának fenntartása, ami az üdülőterület és ezzel együtt az egyre növekvő emberi eredetű káros hatások miatt egyre nehezebb feladat. A káros hatások első jele, hogy a tavat hatalmas hínármező borítja.
A Szelidi-tó Dunapatajról kerékpárúton is megközelíthető. Az üdülőtelep közepén indul a Kékmoszat tanösvény, melyen az egész tó körbejárható. Az út mentén kihelyezett tanösvény táblák bemutatják a tó vizének gazdag alga faunáját, a nádasok és a környező szikes területek madarait. Érdemes a tavon csónak kirándulást is tenni. Ilyenkor a vízről szinte testközelből ismerhtők meg a madarak.
Bővebben: Szelidi-tó

Pirtói homokbuckák
Alapítás éve: 2012. Területe 600 ha.
A Kiskunhalas és Pirtó települések határában fekvő 600 hektárnyi Pirtói homokbuckás Természetvédelmi Területen európai szinten is kiemelten védendő élőhelyek találhatók, melyek számos védett és fokozottan védett fajnak adnak otthont.
A védetté nyilvánítás célja a Duna–Tisza közi homokhátságra jellemző szélformálta homokbuckavidék formakincsének (futóhomok formák), valamint a természetes és természetszerű élőhelyek és azok élővilágának megóvása.
Bővebben: Pirtói homokbuckák

Facebook oldalunk




Kiskőrös film