2019. december 14. Szombat - Szilárda napja van
VÉDETT TERÜLETEK

Felső-Kiskunsági tavak
A Solti-síkságon, Szabadszálás és Akasztó között húzódik a Felső-Kiskunsági tavak területe (3905 ha). A valamikor összefüggő területen található a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszere. A tavak közül már sok, pl. a Fehér- szék elmocsarasodott. A Szabadszállás határában levő Zab-szék, vagy a fülöpszállási Kelemen-szék viszont ma is őrzi eredeti állapotát.Cankó tanösvényen érdemes megismerni. A tanösvény végén levő madárlesből minden évszakban megfigyelhetők a gyepeken, vagy a sekély vizű mesterséges tó vizén táplálkozó madarak.
Napjainkra a szikes tavak száma megfogyatkozott, ezért a megmaradt tavak víztani és természetvédelmi értéke felbecsülhetetlen. A tavak vizének kémiai és fizikai sajátosságai speciális életközösség megtelepülését eredményezték. A szikes tavak vidéke a Ramsari Egyezmény oltalma alatt álló nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.
Bővebben: Felső-Kiskunsági tavak

Kolon-tó
A térség legnagyobb édesvízi mocsara az Izsáki Kolon-tó, mely 2962 ha területű. A Kolon-tó tágabb környezetét telepített erdők és megművelt földek övezik. A tó nyugati oldalán emelkedő magasabb homokbucka, a Bikatorok 126 m magasságú.
A tó ma az elmocsarasodás és az elöregedés előrehaladott állapotát mutatja. Tavon nyílt vízfelületet szinte nem találni, nagyobb része nádas-mocsár. Átlagos mélysége 60-80 cm.
Fajgazdag láprétjeinek védett növényritkaságai közül az orchideákat kell megemlíteni. Védett fajai még a területnek a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a korcs nőszirom (Iris spuria). A Páhi melletti részen fennmaradt tölgy-köris–szil ligeterdők legszebb darabja a Közös-erdő, melynek állományát 40-60 éves magyar kőrisek (Fraxinus angusttifolia pannonica) és 80-100 éves kocsányos tölgyek (Quercus robur) alkotják.
A Kolon-tónál kialakított madárgyűrűző táborban fontos faunisztikai és vonulás-kutatási vizsgálatokat végeznek.
Az Aqua Colun tanösvény az izsáki vásártérről indul, és a tó mellett haladva megfigyelhető a környék jellegzetes élővilága. A Poszáta tanösvény a Madárvárta mellől indul, a tó és a Bikatorok élőhelyeit mutatja be.
Bővebben: Kolon-tó

Fülöpházi buckavidék
A Homokhátság buckavonulatai csak néhány tíz méterrel magasodnak a Duna és Tisza-völgy fölé. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél által mozgatott homoküledék felhalmozódás indult meg. A Hátságot sokfelé jellemző homokbuckák Ény-Dk-i települési irányúak, mely az uralkodó széliránynak felel meg.
A szinte érintetlen állapotban levő homokbuckások egyik legszebb védett része a Fülöpházi homokbuckák, melynek területe 1992 hektár.
A legeltetés megszűntével lassan megszűnt a homok mozgása is. Ma már csak két mozgó homokbucka található a fokozottan védett területen.
A Fülöpházi buckavidék kedvelt kirándulóhely is. Itt van a Naprózsa Erdei Iskola, mely már több évtizede a környezeti nevelést szolgálja. Az iskola mellett levő erdei tornapálya, és a Báránypirosító tanösvény a kirándulóknak is készült. A buckák között, lovas tanyák közelében vezet az országos Piros sáv turistajelzés, amely a Homokhátság összes védett területén végighalad.
Bővebben: Fülöpházi buckavidék

Bugac
A Duna-Tisza közi Hátság közepén terül el a nemzeti park legnagyobb területe, Bugac (11 488 ha). Felszín-alaktanilag nagyon hasonlít a fülöpházi és az orgoványi buckákhoz. Egymást váltják a szélbarázdák és az éles gerincű meredek homokbuckák. A legmagasabb buckákat az itt élők el is nevezték: Messzelátó-hegy, Lóállás, Betyár-állás, Pipagyújtó-hegy... stb.
Mára a pusztának csak kb. 1/10-e maradt meg természetközeli állapotában. Erdősítések és szántók zsugorították a pusztát, de a csatornázások és a csapadékhiány miatt eltűntek a szikes tavak, kiszáradtak a buckaközi semlyékek és lápok is.
Valamikor a bugaci puszta üde színfoltjait jelentő szikes tavak - Szappanos-tó, Szekercés-szék - mára kiszáradtak. A parti zóna sós rétjei is átalakulóban vannak.
A bugaci puszta képéhez évszázadok óta hozzá tatoznak az ősi magyar háziállatok, a racka juhok, a szürke marhák és a magyar félvér lovak.
A bugaci területre a Karikás-csárdánál lehet bejutni. A bejáratnál vásárolhatunk belépőjegyet, és itt kaphatunk további információt. A pusztán gyalogosan vagy lovas kocsin lehet közlekedni. Messziről feltűnik A Pásztormúzeum kúp alakú épülete, mely a területre jellemző élővilágot és a kecskeméti puszták pásztoréletét mutatja be. A közelben levő állattartó telepen kisbéri félvér lovakat tenyésztenek. A bugaci csikósok ügyességét és a régi pásztorhagyományokat a főszezonban naponta ismétlődő lovas programok jelenítik meg. A bejárat és az istállók közelében régmúltban használatos pásztorépítmények hű másait láthatjuk. A bugaci puszta ma is az őshonos magyar háziállattartás egyik központi helye.
Az Alsó- puszta és a Bugaci Nagyerdő a piros kereszt jelzésű, és a piros sáv jelzésű turistautakon látogatható. A jelzés mentén haladva juthatunk el a kilátótoronyig, ahonnan szép rálátás nyílik az Ősborókásra. Az Ősborókás fokozottan védett terület, csak a kijelölt túraútvonalon látogatható!
A Boróka tanösvény táblái a puszta élővilágát és az állattartás hagyományait mutatják be. A piros kereszt jelzésű túra útvonal ágazik le az Erdei tanösvény, mely egy hurokjellegű. További látnivaló még a csodálatos környezetben fekvő Alföldfásítási Múzeum.
Bővebben: Bugac

Facebook oldalunk




Kiskőrös film